A zsarolóvírusok (angolul ransomware) és az egyéb digitális támadások napjainkban egyre komolyabb kihívást jelentenek. A zsarolóvírusok olyan kártékony programok, melyek képesek "túszul ejteni" a felhasználók adatait, hogy cserébe váltságdíjat követelhessenek: a csalók zárolhatják és titkosíthatják a megtámadott IT eszközökön lévő adatokat. A támadók a váltságdíjat jellemzően valamilyen kriptovalutában kérik. A váltságdíj kifizetése után - jobb esetben - elküldik a titkosítást feloldó kódot, rosszabb esetben viszont eltűnnek a pénzzel.
Magyarországon is egyre több vállalkozás esik a zsarolóvírusok áldozatává. A Sophos kiberbiztonsági cég legfrissebb globális jelentéséből kiderül, hogy a tavalyi évben a megkérdezett hazai vállalkozások 76%-a volt érintett, míg a nemzetközi átlag 66% körül mozog. Nem csak az érintett cégek száma, hanem a zsarolóvírusok sikerrátája is növekvő tendenciát mutat: 2021-ben Magyarországon az elküldött vírusok 78%-a elérte célját, azaz titkosította vagy zárolta az eszközöket, adatokat. Ez az arány nemzetközi szinten „csak” 65% volt. Mindezzel párhuzamosan a kifizetett váltságdíj összege is növekedett hazánkban: a feloldó kódokért átlagosan 724.470 dollár került kifizetésre, melyet az áldozatul esett cégek 59%-a fizetett ki. Egyre nehezebben érhetők el és egyben drágábbak is a kibertámadások ellen kötött biztosítások. Tavaly Magyarországon a megkérdezett cégek 82%-a rendelkezett ilyen típusú biztosítással.
Naiv feltételezés lenne azt gondolnunk, hogy cégünk nem kerülhet ilyen helyzetbe. A leggyakoribb fertőzési módok például a kéretlen e-mail üzenetek káros csatolmányai és a káros weboldalak útján történik. A digitális támadások nem válogatnak, bármely vállalkozás érintetté válhat. Ezért - ha már a támadást nem tudjuk kiküszöbölni - fel kell készülnünk a védekezésre, érdemes a digitális biztonság kérdéskörével komolyabban is foglalkoznunk! A biztosításokon kívül javasolt egy jól átgondolt, a szervezeti igényeknek megfelelő védelmi rendszert telepíteni és üzemeltetni.
Az IT környezet megerősítése is fontos a biztonsági rések felkutatása és lezárása által. Ide soroljuk például a frissítetlen eszközöket és a védelem nélküli gépeket. Ajánlott biztonsági másolatokat is készíteni, hogy egy esetleges támadás után adatainkat ne veszítsük el. A biztonsági mentések és visszaállítások segítségével egy-egy incidens esetén minél gyorsabban biztosíthatjuk az üzletmenet zavartalan működését.
A „jobb félni, mint megijedni” elvet követve érdemes a digitális fenyegetettségi trendeket figyelemmel kísérni és nyitott szemmel járni, ha valami szokatlant tapasztalunk. Ez segíthet kiszűrni az egyes támadási módokat. Továbbá nem árt felkészülni a legrosszabbra is, azaz jó ha van egy "válságtervünk" arra az esetre, ha már megtörténik a baj.
