A chiphiány okai

A hiány a koronavírus terjedésével párhuzamosan kezdődött, mert a lezárások miatt az autók iránti kereslet egyre inkább visszaesett. Az otthoni munkavégzés elterjedése okán a különböző számítástechnikai eszközök szükséglete megnőtt.

A gyártók átálltak az eszközök gyártása mellett a különböző kommunikációs platformok és felhőszolgáltatások fejlesztésére, azonban az oltások megjelenésével enyhültek a korlátozások és az autóipari piacok ismét megnyíltak.

A fejlett országok gazdaságélénkítő intézkedései és a korlátozások hatására megnövekedett vásárlói megtakarítások összege fellendítette az elektronikai eszközök iránti keresletet, mialatt a távolkeleti országokban még javában tartott a járvány és rendszeresek voltak a gyárleállások. Mivel a világ mikrochip gyártásának nagy részét pont ez a régió látja el, ezért a hiány az autóiparon túl a többi elektronikai cikket gyártó céget is elérte.

Az okok között található még a szabad kínálat csökkenésével párhuzamosan megjelenő felhalmozás is, amikor a beszerzési fennakadások elkerülése miatt a cégek elkezdték felvásárolni ezeket a chipeket.

A hosszútávú chiphiány várható következményei

A rövidtávú következményeket már a mindennapjainkban is érzékelhetjük. A megnövekedett gyártási és szállítási idő (hacsak egy új autó vásárlására gondolunk) és az elektronikai termékek piacán tapasztalható drágulás is ennek tudható be.

Hosszútávon mi várható? Többször tapasztalhattunk már ilyen átmeneti hiányt bizonyos termékek piacán, ami idővel a túlkínálat megjelenéséhez vezetett. Egy ponton tehát várhatóan a kínálat eléri a kereslet szintjét és meg is haladhatja azt, mivel a probléma megoldására irányuló állami támogatások egyre nagyobb kapacitású gyárak létrehozásához vezetnek.

Ennek következményeként pedig a manapság jelentős haszonra szert tevő chipgyártó cégek a jövőben a túlkínálat miatti árcsökkenésétől szenvedhetnek, hacsak nem tudnak időben reagálni a piaci környezet változásaira.

Itt lehet a vége?

A SIA, azaz a világ vezető gyártóit tömörítő szervezet tájékoztatása alapján idén augusztusra a félvezetők világpiaci eladásai 0,1 százalékkal nőttek az egy évvel ezelőtti augusztusi értékhez képest. A júliusi értékesítések viszonylatában ez 3,4 százalékos visszaesést jelent. Ez a csökkenés volt a legnagyobb 2019 február óta.

Arányaiban tekintve az európai piacon megnőtt a kereslet, azonban Kínában egy nagy visszaesés látszódik az eladásokban. Európa mellett Észak-, valamint Dél-Amerikában volt 10 százalék feletti bővülés, míg Japánban közel 8 százalékos növekedés látható az adatokból. Kína mellett pedig az Ázsiában és a csendes óceáni régiókban figyelhető meg visszaesés.

Mivel összességében egy csökkenő trend figyelhető meg a félvezetők értékesítésében, ezért joggal gondolhatjuk, hogy valamilyen szinten normalizálódik az eddigi chiphiányos időszak. Nehéz lenne megjósolni, hogy ez valóban az időszak végét jelenti-e, mindenesetre a jelenlegi adatok mindenképpen bizakodásra adnak okot.