Trükkös DDoS támadások

A DDoS támadásokat gyakran olyan botnetek (robotokból álló hálózatok) segítségével hajtják végre, melyek több ezer vagy akár millió fertőzött internetre csatlakoztatott eszközt összefogva lépnek fel egyetlen célpont ellen. Ezek az eszközök változatosak lehetnek, a számítógépektől és szerverektől egészen az okosotthon berendezésekig és IoT készülékekig (pl. biztonsági kamerák)... de akár, ahogy egy nemrégiben nagy port kavart hírben olvashattuk, az elektromos fogkefék is ide tartozhatnak.

A közelmúltban egy széles körben terjedő, de végül hamisnak bizonyult történet kapcsán került reflektorfénybe ismét a DDoS támadások kérdésköre. Egy álhír szerint a hackerek 3 millió elektromos fogkefét vontak uralmuk alá, hogy DDoS támadásokat hajtsanak végre egy svájci cég ellen. A történet sokak érdeklődését felkeltette és számos vitát indított el a technológiai és biztonsági közösségekben. Az eset rávilágított arra, hogy a DDoS támadások milyen kreatív és meglepő módszerekkel képesek megbénítani a digitális infrastruktúrát. Ennek fényében fontos megértenünk, hogy mi áll a DDoS támadások hátterében, hogyan működnek és miért jelentenek komoly fenyegetést a modern digitális társadalom számára.

Lázadó elektromos fogkefék?

A fogkefékről szóló állítás olyan drámaira és figyelemfelkeltőre sikerült, hogy azt számos tech híroldal kezdte el terjeszteni anélkül, hogy alaposan utánajárt volna a történet hitelességének. Az eredeti publikációt az Aargauer Zeitung svájci hírportál hozta le, melyből kiderült, hogy a megdöbbentő információ a Fortinet egyik alkalmazottjától származik. A történet forrásaként megnevezett cég később természetesen közölte, hogy valójában nem egy valós eseményről, hanem egy hipotetikus forgatókönyvről van szó. Az állítást illusztrációként használták fel egy lehetséges támadás szemléltetésének érdekében. A történet pedig idővel az átfordítások és a kontextusból való kiszakítás következtében eltorzult.

A Fortinet határozottan kijelentette, hogy nem figyeltek meg IoT botneteket, melyek fogkeféket vagy hasonló eszközöket céloztak volna meg. Az elektromos fogkefék ráadásul nem kapcsolódnak közvetlenül az internethez, azok csupán bluetooth-on keresztül adnak át információt a mobilalkalmazásoknak. Később pedig az alkalmazások feltöltik az adatokat a webes platformokra. Egy ilyen nagyszabású hackelés tehát csak egy ellátási lánc támadáson keresztül valósulhatott volna meg, de semmilyen feljegyzés nem szól arról, hogy ez valóban megtörtént volna.

Az Aargauer Zeitung újságírója azt állította, hogy a Fortinet túlontúl valósághűen írta le a fogkefék DDoS támadását, majd hozzátette, hogy a Fortinettől a mai napig nem érkezett helyesbítő kérelem a publikációra vonatkozóan.

Ez a történet jól példázza, hogy az internetes biztonsággal kapcsolatos hírek gyakran tartalmaznak félreértéseket vagy téves információkat különösen akkor, ha azokat nem ellenőrzik megfelelően. A fogkefék lázadásának története szórakoztató ugyan, mégis óvatosságra inthet bennünket. Fontos, hogy az internethez csatlakoztatott eszközeink naprakész biztonsági frissítésekkel és erős jelszavakkal rendelkezzenek.

De megnyugodhatunk, valószínűleg nem az elektromos fogkefénk lesz az, ami miatt aggódnunk kell, így folytathatjuk a fogmosást anélkül, hogy tartanunk kellene attól, épp hozzájárulunk egy kibertámadáshoz.