Pénz, pénz, pénz!

A ChatGPT mögött egy Szilícium-völgyi nonprofit szervezet áll, mely - saját bevallása szerint - 2015 decemberében azzal a küldetéssel jött létre, hogy egy „nyílt, emberi léptékű mesterséges intelligenciát hozzon létre, amely mindenkinek a hasznára válik majd”. Az alapítók között olyan nevek szerepelnek, mint Elon Musk, a Tesla vagy a SpaceX ötletgazdája, Sam Altman, az Y Combinator korábbi elnöke vagy Peter Thiel, a PayPal társalapítója. A támogatók közös erővel 1 milliárd dolláros alapot hoztak létre a mesterséges intelligencia fejlesztésére. 2019-ben a Microsoft további 1 milliárd dollárral szállt be a projektbe. Persze, mondhatnánk erre, hogy ez nem kevés pénz, de amikor így teszünk, azzal is tisztában kell lennünk, hogy a szoftver működési költsége napi 100.000 dollár.

A kiadásokat látván gyorsan rájöttek, hogy nonprofit ide vagy oda, az ingyenes verzió mellett el kell készíteni a chatbot fizetős változatát, ami 42 dollár havonta. A ChatGPT Professional jobb teljesítményt és elsőbbségi hozzáférést ígér a felhasználóknak. A szolgáltatás egyelőre csak részben publikus, kizárólag a korábban várólistára feliratkozott userek érhetik el.

Nézzük a számokat! A szoftver jelenleg 75 millió felhasználóval rendelkezik. Ha csak 10%-uk veszi igénybe a Professionalt, az az első évben 3,46 milliárd dollár bevételt eredményez a "nonprofit" szervezetnek! 😊

Tanulni, tanulni, tanulni!

A szoftver fejlesztésére szánt büdzsé rendelkezésre áll, már csak „fel kell okosítani”! A chatbotot Microsoft Azure-on (szuperszámítógépes infrastruktúra) képezték ki, amit emberi visszajelzéseken alapuló (RLFH) tanulási módszerrel ötvöztek. A szoftver szöveges adatbázisát az interneten fellelhető cikkekből, könyvekből és Wiki oldalakból álló információkkal töltötték meg. A legnagyobb galibát talán az okozta, hogy a ChatGPT tanulás közben még online volt, de működés közben már nem. Vagyis azok az adatok, melyek a tanulási fázisban nem voltak számára elérhetők, továbbra is vakfoltok lesznek egészen a következő netkapcsolatig.

A chatbot ezért gyakorta állít valótlan vagy képtelen dolgokat és vesz fel a világhálón könnyen fellelhető sztereotípiákat. Néha viccekkel válaszol bizonyos kérdésekre vagy fals, akár károsnak is mondható utasításokat ad.

Működik? Döntse el Ön!

Az elmúlt hónapok során több iparágban is tesztelték a szoftver működését. A kísérletek esetenként kétes eredménnyel zárultak. A CNET amerikai vezető tech hírportál arra kényszerült, hogy felülvizsgálja korábbi, mesterséges intelligenciával írt publikációit, mert kiderült, hogy a cikkek súlyosan félretájékoztatják az olvasókat.

A New York-i oktatási hivatal betiltotta a ChatGPT használatát intézményeiben, mert úgy vélte, hogy a szoftver hozzájárulhat a diákok ellustulásához, ugyanakkor a mesterséges intelligencia által generált tartalmak valódisága is megkérdőjelezhető volt.

A chatbot viszont kimondottan jól teljesített az adminisztratív területeken és bizonyos egészségügyi prognózisok felállítása esetén. Egy kaliforniai egészségügyi szolgáltató beszámolója alapján a szoftver bevonásával 33 %-kal sikerült csökkenteniük a papírmunkát. A Drexel Egyetem kutatói szerint a ChatGPT algoritmusának segítségével 80%-ban előre tudják jelezni a demencia megjelenését.

Működik, ahogy működik, de úgy tűnik, hogy még elég messze a cél! Lehet, hogy az OpenAI forradalmat indított. Lehet, hogy a ChatGPT bizonyos munkafolyamatokat egyszerűsít, esetleg ki is vált. Lehet, hogy remekül szimulálja az emberi reakciókat, de addig, amíg nincs megértése arról, hol ér véget a valóság és hol kezdődik a fikció, addig a használata kockázattal jár!