Mi az az IoT?

A Dolgok Internete (angolul: Internet of Things, rövidítve: IoT) egy újkeletű, divatos kifejezés, mely egyszerűen annyit jelent, hogy olyan eszközöket is "felokosítunk”, melyeket elsősorban nem kommunikációs céllal hoztak létre (tévé, telefon, okosóra mellett már lehet okos pl. a mosógép, termosztát, csengő is). Tehát az IoT olyan elektronikai eszközök összefoglaló neve, amelyeket mesterséges intelligencia-megoldásokkal ruházunk fel, és egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel képesek kommunikálni.

Okoseszközök, de csak okosan

Ha otthon többféle okoskütyüt használunk (pl. smart tv,  okostelefon, okoshűtő, laptop, okosizzó, biztonsági csengő vagy kamera ), érdemes tudnunk, melyek tárolnak személyes adatokat, hiszen azok jobban ki vannak téve a kockázatnak. Teljesen más adatokat tárol például egy okoshűtő, mint egy smart tévé, de más adatokkal dolgozik egy okosmosógép is, mint egy légkondicionáló berendezés. Az adatok egy része tárolódhat magában az okoseszközben (pl. mosóprogram), vagy egy felhőalapú tárhelyen, amit jellemzően a gyártó/fejlesztő biztosít. Hogy pontosan milyen adatokat tárolnak az eszközeink és alkalmazásaink, a szolgáltatói, gyártói kézikönyvben, weboldalon ellenőrizhetjük, és akár le is tilthatjuk a kötelező információkon felüli adatok tárolását.

Az IoT esetében a hackerek magukat az okoseszközöket támadják, gyakran a felhasználó bevonása nélkül, közvetlenül kihasználva a gyenge biztonsági megoldásokat.  A szakértők szerint a kockázat ugyan valós, de néhány előzetes biztonsági intézkedéssel nyugodtan használhatjuk intelligens eszközeinket, bármilyen komolyabb rizikó nélkül.

Amennyiben  szeretnénk olyan elektronikai eszközöket vásárolni, amelyek kényelmesebbé teszik az életünket, érdemes néhány szabályt betartanunk a biztonságunk érdekében:

• Óvakodjunk a kevésbé ismert, olcsóbb márkák megvásárlásától, ezekkel ugyanis később sokkal több gondunk és költségünk lehet, ha illetéktelenek kezébe kerülnek az azon tárolt adataink. A drágább termékek többnyire nemcsak minőségibb anyagból készülnek, hanem szoftveresen is jobban fel vannak készítve a külső támadásokkal szemben.
• Tegyük biztonságossá magát a hálózatot, amit használunk: válasszunk erős WiFi-titkosítást és hosszú, bonyolultabb WiFi-jelszót.
• Minden okoseszközökön és alkalmazásokban, amiket újonnan használunk, változtassuk meg a gyári jelszavakat: kódjaink minden felületen legyenek nehezen kitalálhatók (tartalmazzanak kis- és nagybetűket, számokat, speciális írásjeleket).
• Mindig csak olyan funkciók legyenek bekapcsolva az okoseszközön, amiket használunk (wifi, Bluetooth stb.)
• Olvassuk el a megvásárolni kívánt készülék termékleírását, vásárlói véleményeit, nézzük meg, mennyire megbízható forrásból származnak. Érdemes rákeresni a márka/modell nevére és a „sebezhetőség vagy feltörés” kulcsszóra. Ha valamilyen biztonsági probléma lépett fel korábban, ellenőrizzük, hogy ezeket javították-e azóta.
• Használjunk biztonsági programot, ami a standard vírusvédelmen felül az otthoni hálózatunkat és a rácsatlakozó eszközöket, routert is felügyeli.
• Fontos, hogy az okosfunkciókkal ellátott eszközök rendelkezzenek bekapcsolt, frissített vírusvédelemmel és tűzfallal. Frissítsük gyakran az elektronikai eszközök vezérlését végző firmware-t a legújabb verzióra. A frissítések ugyanis többnyire az eszköz biztonságosabbá tételéről (is) gondoskodnak.

Biztosan biztonságos vagy csak kényelmes?

Vegyünk sorra néhány okos kütyüt, amelynél a kényelem oltárán áldozhatjuk fel a személyes adatainkat...

Intelligens ajtócsengő

Ma már szinte fel sem kell kelnünk a kanapáról, ha meg akarjuk nézni, ki áll a kapunk vagy ajtónk előtt, hiszen egyes okosrendszerek, okoscsengők esetében akár az ajtót is kinyithatjuk telefonunk/IoT eszközünk segítségével. A kényelemnek azonban komoly ára lehet: egy bizonyos típusnál például előfordult, hogy pillanatképeket készített és töltött fel az internetre minden alkalommal, amikor mozgást érzékelt a bejárat előtt.

Olcsó biztonsági kamera, babamonitor, bébiőr

Egy másik igen népszerű okoseszköz az intelligens biztonsági kamera, melyet elvileg kifejezetten azért telepítenek az emberek, hogy nyomon kövessék otthonuk, irodájuk külső-belső védelmét. Ahhoz viszont, hogy a kamera felvételeihez bárhol és bármikor hozzáférhessünk, internetre van szükséges. Ha a kamerát működtető szerver vagy az internetes kapcsolat biztonsági beállítása gyenge, akkor a hackereknek sikerül távoli elérést szereznie hozzá. Az eredeti célunknak ezáltal épp az ellenkezőjét érjük el, és otthonunk külső-belső képei teljesen nyilvánossá válhatnak. Az olcsó IP-kameratípusok sajnos a leggyakrabban feltört eszközök közé tartoznak a biztonsági szakértők statisztikája alapján.

Gondoljunk csak bele, hány rémisztő, de valós történetet vagy konkrét felvételt láthattunk arról, ahogy pl. a bébiőrön keresztül felvételeket készítenek a gyermekről és környezetéről... vagy amikor egy-egy magyar családi ház kertjét, kapubeállóját, udvarát kémlelték, és az így készült felvételeket internetes oldalon közvetítették.

Megtörtént a baj?

Ha azt feltételezzük (vagy netán be is bizonyosodott), hogy adatlopás történt az okoseszközünkön keresztül, akkor  azonnal változtassunk jelszót és ellenőrizzük az összes elektronikai kütyünket, nem található-e rajtuk bármilyen gyanús program/kémprogram. Lépjünk kapcsolatba bankunkkal, munkáltatónkkal, szolgáltatónkkal, aki kapcsolatban állhat velünk és személyes adatainkat kezeli.

Igazán hátborzongató, ha úgy érezzük, hogy megfigyelnek minket vagy ha kiderül, hogy a nap 24 órájában idegenek figyelik lakókörnyezetünket, internetes szokásainkat. És sajnos ez nem valamilyen izgalmas kémfilm, hanem a valóság, méghozzá olyan felhasználók számára, akik nem fordítanak elegendő figyelmet az internetre csatlakoztatott eszközeik minimális védelmére sem.