Újabb és újabb figyelmeztetések érkeznek arról, hogy mennyire sérülékenyek biztonsági szempontból az okoseszközeink és gyakran használt szoftvereink. Legutóbb például a magyarok egyik kedvenc telefonjairól derült ki, hogy ha nem vagyunk elővigyázatosak, ellophatják róla adatainkat, de akár figyelhetik is okoseszköz-használatunkat!
A gyártók sok esetben a gyors piacira dobást és az azonnali hasznot helyezik előtérbe, így a biztonsági szempontok háttérbe szorulhatnak. A sebezhetőségek utólagos javítása nehéz feladat, ezért az eszközök könnyen támadhatóvá válnak. Pletykák és valós figyelmeztetések is keringenek sajnos arról, hogy az okosfunkciókkal ellátott eszközeinken keresztül megfigyelik szokásainkat, ellophatják jelszavainkat, személyes adatainkat, képeinket, videóinkat.
A Dolgok Internete (angolul: Internet of Things, rövidítve: IoT) egy újkeletű, divatos kifejezés, mely egyszerűen annyit jelent, hogy olyan eszközöket is "felokosítunk”, melyeket elsősorban nem kommunikációs céllal hoztak létre (tévé, telefon, okosóra mellett már lehet okos pl. a mosógép, termosztát, csengő is). Tehát az IoT olyan elektronikai eszközök összefoglaló neve, amelyeket mesterséges intelligencia-megoldásokkal ruházunk fel, és egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel képesek kommunikálni.
Ha otthon többféle okoskütyüt használunk (pl. smart tv, okostelefon, okoshűtő, laptop, okosizzó, biztonsági csengő vagy kamera ), érdemes tudnunk, melyek tárolnak személyes adatokat, hiszen azok jobban ki vannak téve a kockázatnak. Teljesen más adatokat tárol például egy okoshűtő, mint egy smart tévé, de más adatokkal dolgozik egy okosmosógép is, mint egy légkondicionáló berendezés. Az adatok egy része tárolódhat magában az okoseszközben (pl. mosóprogram), vagy egy felhőalapú tárhelyen, amit jellemzően a gyártó/fejlesztő biztosít. Hogy pontosan milyen adatokat tárolnak az eszközeink és alkalmazásaink, a szolgáltatói, gyártói kézikönyvben, weboldalon ellenőrizhetjük, és akár le is tilthatjuk a kötelező információkon felüli adatok tárolását.
Az IoT esetében a hackerek magukat az okoseszközöket támadják, gyakran a felhasználó bevonása nélkül, közvetlenül kihasználva a gyenge biztonsági megoldásokat. A szakértők szerint a kockázat ugyan valós, de néhány előzetes biztonsági intézkedéssel nyugodtan használhatjuk intelligens eszközeinket, bármilyen komolyabb rizikó nélkül.
Amennyiben szeretnénk olyan elektronikai eszközöket vásárolni, amelyek kényelmesebbé teszik az életünket, érdemes néhány szabályt betartanunk a biztonságunk érdekében:
Vegyünk sorra néhány okos kütyüt, amelynél a kényelem oltárán áldozhatjuk fel a személyes adatainkat...
Ma már szinte fel sem kell kelnünk a kanapáról, ha meg akarjuk nézni, ki áll a kapunk vagy ajtónk előtt, hiszen egyes okosrendszerek, okoscsengők esetében akár az ajtót is kinyithatjuk telefonunk/IoT eszközünk segítségével. A kényelemnek azonban komoly ára lehet: egy bizonyos típusnál például előfordult, hogy pillanatképeket készített és töltött fel az internetre minden alkalommal, amikor mozgást érzékelt a bejárat előtt.
Egy másik igen népszerű okoseszköz az intelligens biztonsági kamera, melyet elvileg kifejezetten azért telepítenek az emberek, hogy nyomon kövessék otthonuk, irodájuk külső-belső védelmét. Ahhoz viszont, hogy a kamera felvételeihez bárhol és bármikor hozzáférhessünk, internetre van szükséges. Ha a kamerát működtető szerver vagy az internetes kapcsolat biztonsági beállítása gyenge, akkor a hackereknek sikerül távoli elérést szereznie hozzá. Az eredeti célunknak ezáltal épp az ellenkezőjét érjük el, és otthonunk külső-belső képei teljesen nyilvánossá válhatnak. Az olcsó IP-kameratípusok sajnos a leggyakrabban feltört eszközök közé tartoznak a biztonsági szakértők statisztikája alapján.
Gondoljunk csak bele, hány rémisztő, de valós történetet vagy konkrét felvételt láthattunk arról, ahogy pl. a bébiőrön keresztül felvételeket készítenek a gyermekről és környezetéről... vagy amikor egy-egy magyar családi ház kertjét, kapubeállóját, udvarát kémlelték, és az így készült felvételeket internetes oldalon közvetítették.
Ha azt feltételezzük (vagy netán be is bizonyosodott), hogy adatlopás történt az okoseszközünkön keresztül, akkor azonnal változtassunk jelszót és ellenőrizzük az összes elektronikai kütyünket, nem található-e rajtuk bármilyen gyanús program/kémprogram. Lépjünk kapcsolatba bankunkkal, munkáltatónkkal, szolgáltatónkkal, aki kapcsolatban állhat velünk és személyes adatainkat kezeli.
Igazán hátborzongató, ha úgy érezzük, hogy megfigyelnek minket vagy ha kiderül, hogy a nap 24 órájában idegenek figyelik lakókörnyezetünket, internetes szokásainkat. És sajnos ez nem valamilyen izgalmas kémfilm, hanem a valóság, méghozzá olyan felhasználók számára, akik nem fordítanak elegendő figyelmet az internetre csatlakoztatott eszközeik minimális védelmére sem.
Az űrlap kitöltése semmiféle kötelezettséggel nem jár.
