Ezzel szemben...

...találkozhatunk a levelezőrendszerünkben olyan kártékony e-maillel, ami egy banktól vagy más népszerű online szolgáltatótól (pl. távközlési cég, futárszolgálat, biztosító, posta, közmű stb.) érkezik, első ránézésre teljesen hivatalosnak tűnik…de mégsem az. Az ilyen típusú e-mailekkel érdemes nagyon óvatosan bánni, ugyanis ez egy nagyon gyakori adathalász technika.

Az adathalászat (phishing) lényege, hogy a csalók hamis e-mailek, SMS-ek, „ál”honlapok segítségével személyes adatokat, belépési azonosítókat és jelszavakat, bankkártya adatokat, szereznek meg a gyanútlan felhasználóktól. A legtöbbször mindez úgy történik, hogy az érintett ügyfél mit sem sejt abból, hogy csalás áldozata és közben önként adta ki saját adatait a kiberbűnözőknek. Az adathalászat olyannyira elterjedt módszer, hogy egy ideje már a nagyobb banki szolgáltatók, biztosítók, közművek is sorra figyelmeztetik ügyfeleiket: vigyázat, a nevükben gyanús e-mailekkel és telefonhívásokkal próbálnak érzékeny adatokat megszerezni a csalók!

Nézzük, honnan ismerhetjük fel a veszélyes, adathalász e-maileket:

A gyanús e-mailben kérhetik például a belépési azonosítónkat, jelszavunkat, a személyes adataink megerősítését, a bankkártyaszámunk megadását, belépést az online fiókunkba vagy egy adott linkre való kattintást.

A levél szövege sokszor magyartalan, oda nem illő, nyelvtanilag értelmetlen kifejezéseket tartalmaz, ékezetes, központozási vagy helyesírási hiba szerepel benne  (pl. „...nem tudott feldolgozni a beérkezo átutalasokat”, „Ezzel tájékoztatjuk Önt arról, hogy a Internetbank…”).

Árulkodó jel, ha a levél túlságosan általános, nem tartalmazza a pontos nevünket, ügyfélszámunkat stb.

A legtöbb esetben valamilyen adategyeztetésre, rendszerfrissítésre, biztonsági felülvizsgálatra, blokkolt tranzakcióra hivatkoznak benne.

Sürgős cselekvést, intézkedést kérnek, a probléma kezelését ígérik, vagy valamilyen szankcióval fenyegetnek (pl. „kattintson ide és kövesse a lépéseket a fiókjának lekéréséhez”, "ha nem adja meg adatait, zárolják a számláját”).

(Hamis) adatlap kitöltését kérik benne, amiben megadjuk személyes adatainkat, azonosítónkat és jelszavunkat pl. banki ügyintézéshez, internetes vásárláshoz.

Nem a hivatalos megszólításokat használja (pl. Tisztelt Ügyfelünk helyett: „Üdvözlet!”).

Az e-mail tárgya helyesírási hibát tartalmaz vagy eltér az üzenet témájától.

Szokatlan a feladó e-mail címe (jellemzően .com, .net végződéssel, de már sokszor előfordul a hivatalos e-mail cím/domain végződésének - látszólagos, trükkös – használata is, ami igen megtévesztő lehet).

Szinte mindig találunk az üzenetben egy hivatkozást, ami egy hamis weboldalra vezet (akár az eredeti szolgáltató weboldalához hasonló arculati elemekkel).

Példa egy valós adathalász e-mailre, amely visszaél egy bank nevével, arculatával: