Az elmúlt évek alatt a home office intézménye olyannyira beszivárgott a vállalkozások életében, hogy a fizikai jelenlétet igénylő, napi 8 órás munkavégzés mára szinte elképzelhetetlenné vált a munkavállalók, de talán még a cégvezetők számára is. Lassan mindenki rájött, hogy a kezdetben ideiglenesnek hitt állapot állandóvá, megszokottá, majd elvárássá vált. Egy olyan fejlődés útjára léptünk, amelytől kezdetekben tartózkodtunk, hiszen nem lehettünk biztosak benne, hogy működik, hogy hosszútávon menedzselhető vagy hogy nem csökketi-e a produktivitást.
A nehezén már túl vagyunk, 2022-re a cégek többsége úgy döntött, hogy ha a vírus lecseng, akkor is alkalmazza a home office-t. Tette ezt azért is, mert rájött, hogy ha ellentmond a munkavállalói „elvárásoknak“, abból komoly gazdasági kára származhat.
Természetesen ezzel a döntéssel egyidőben mindenhol megszületett az igény egy olyan IT infrastruktúra kialakítására, amely képes támogatni az átalakult munkafolyamatokat és működést. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, hiszen a munkavállalókat is el kell látni olyan IT eszközökkel (laptop, tablet, okostelefon), melyek segítségével zökkenőmentesen képesek ellátni a rájuk bízott feladatokat.
Emellett dolgozóinknak el kell érniük a "benti" szervereket is. Fontos, hogy mindez egy védett csatornán keresztül történjen, hiszen biztosra vehetjük, hogy lesznek olyanok, akik - a távoli elérést segítő rendszerek biztonsági réseit kihasználva - hozzá akarnak majd férni kritikus adatainkhoz. Éppen ezért olyan privát, titkosított kommunikációs csatornákat kell létrehoznunk (VPN), melyek garantálják, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá az adatforgalomhoz.
Home office alatt kiugróan megnő az adatáramlás, így a központi informatikai rendszer terheltsége is. Ez a tény pedig IT hálózatunk fejlesztését, kapacitásaink bővítését, esetleg újabb szerverek beszerzését irányozza elő.
